Dal Műfaj Példák
Katonadal, katonaénekA katonadal, katonaének a háborús irodalom műfaja, a hivatásos irodalom és a népköltészet egyaránt ismeri. Típusai nem határolódnak el élesen egymástól; harcias, búcsúztató, sorozó, vidám-mulató, szerelmes, vallásos stb. tartalmak vegyülnek néha két-három versszakban. Formailag a strofikus dalforma jellemzi, az azonos szerkezetű strófákat gyakran refrén zárja le. A műfaj népköltészeti eredetű, de sokban gazdagította a műköltészet is, főleg a középkori vitézi énekek. A műfaj magyarországi virágzása a 16. századra jellemző, nagyszabású lírai megoldásai Balassi Bálint vitézi katonaénekei (A végek dicsérete). KépversA képvers (kalligramma) olyan vers, amely szakaszait, sorait, betűit úgy helyezi el, hogy valamilyen kép, alakzat rajzolódjon ki belőlük. Hagyományosabb formájában egy "szabályos" versszöveget rendez el képszerűen a szerző, mint például Apollinaire (A megsebzett galamb és a szökőkút, 1918) vagy Radnóti Miklós. A másik típusában már nem – vagy alig – szerepel folyamatosan összefüggő szöveg, a betűsorok is képi elemként jelennek meg.
Irodalmi Kisokos 09. – KMI-VERSLISTA
A műfaj meghatározó esztétikai minősége a komikum, konfliktusának megoldása szerencsés (sohasem tragikus), az önmagukat valódi értékeknek feltüntető álértékek pusztulását mutatja be. Jellemkomikum: a komikum a kisszerű jellemből fakad. Helyzetkomikum: a komikum a komikus helyzetekre épül (csere, véletlen, hasonlóság, félreértés) Pl. : Moliére, Shakespeare3. Tragikomédia A tragédia és a komédia tulajdonságait egyesítő drámai műfaj, amelyben a hős tragédiája komédiának hat és nem zárul katasztrófával, vagyis nem következik be értékpusztulás. A hős átlagemberek, elégedetlenek életükkel, magányosak, álmaikban, vágyaikban élnek. : Ibsen: A vadkacsa, Örkény István: Tóték, Macskajáték4. Abszurd dráma A II. világháború után alakult ki. Az abszurd drámát a lét teljes értelmetlenségét, céltalanságát tételező világkép hatja át. A kevés vegetáló szereplő, a cselekményhiány és a szegényes nyelv mellett a kopár színterek is fokozzák a szorongás és a bizonytalanság élményét. : Beckett: Godot-ra várva, Dürrenmatt: A fizikusok5.
saját maga tapasztal; її tapasztalat, és nem maga a szerző: Az idő elfelejtette a létezésemet. Elmúlt minden apró aggodalom, amely a csillagokat integeti a remegő félhomályban, a kék ismeretlen utak mennyezetén. Nagy alattam. Föld,. És én magam, mint egy kemény madár. Az ég mélyén összehoztam a szárnyaimat, már a szárnyaimmal is kipróbálom az örvényt. Lírai "én"-ről abban az esetben beszélhetünk, ha az anyanyelvi beszélő önállóan, önmagában szubjektummá válik. Alapján. Broitman szerint "a lírai hős szubjektum önmagában és szubjektum önmagában, és önmagáért. A XIX. század dalszövegében egyre több olyan kifejezési forma, amelyben az, aki beszél, önmagát látja belülről és oldalról, középről és oldalról. " A líra a szinkretikus művészetből származik, ahol a történet és a drámai cselekmény mellett érzések és élmények is voltak. A dalszöveg az irodalom legszubjektívebb fajtája. A dalszövegek skálája széles. Lírai élmény tárgya lehet minden, ami a költőt izgatja, örömet okoz vagy felzaklatja.
Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Hiszem van atyám a mennyben
- Samsung s4 kijelző csere
- Renault master méretek
- Irodalmi Kisokos 09. – KMI-VERSLISTA
- Fanni cipő mosonmagyaróvár
- Pizza szósz alap pro
- Temetkezési szolgáltató tanfolyamok - Részlet a temetkezési szolgáltató szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiből
- K. Bromberg - Szerelem - Szükség-trilógia 3. - konyvkolcsonz
- MŰNEMEK, MŰFAJOK - Irodalom érettségi - Érettségi tételek
- Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis
- A dal műfaj - Tananyagok
Példázat- szintén nagyon ősi folklór műfaj, de a mesével ellentétben a példázatok írott emlékeket tartalmaztak: a Talmudot, a Bibliát, a Koránt, a szír irodalom emlékművét "Akahara tanítása". A példabeszéd tanulságos, szimbolikus jellegű mű, amelyet a tartalom magasztossága és komolysága különböztet meg. Az ókori példázatok általában kis terjedelműek, nem tartalmaznak részletes leírást az eseményekről vagy a hős karakterének pszichológiai jellemzőiről. A példázat célja az építkezés, vagy ahogy egykor mondták, a bölcsesség tanítása. Az európai kultúrában a leghíresebbek az evangéliumok példázatai: a tékozló fiúról, a gazdagról és Lázárról, az igazságtalan bíróról, az őrült gazdagról és másokról. Krisztus gyakran allegorikusan beszélt a tanítványokkal, és ha nem értették meg a példázat jelentését, elmagyarázta. Sok író fordult a példabeszéd műfajához, természetesen nem mindig magas vallási értelmet tulajdonítva, hanem valamiféle moralista építményt próbált allegorikus formában kifejezni, mint például L. Tolsztoj késői művében.