Magyarország 3 Részre Szakadása - A 3 Részre Szakadt Ország
- Az ország 3 részre szakadása
- Pom pom szemránckrém
- Ha lesben áll a cápa - Darwin
- Tétel
- Az ország 4 részre szakadása
- Zanza
- Magyarország 3 részre szakad - Tananyagok
- Az ország 3 részre szakadása
- Szeress most 3 rész
- Térkép
Zrínyit aljas módon leváltották a főparancsnoki tisztségről, és szégyenteljes békét kötöttek a törökkel. (1664 Vasvári béke, amelyben visszaadták az elfoglalt területeket, pedig még a békekötés előtt az új főparancsnok, Montecuccoli is legyőzte a törököt Szentgotthárdnál! ) Zrínyi ezt követően – miközben egy Habsburg-ellenes terv kidolgozásán fáradozott –, rejtélyes vadászbaleset áldozata lett. A vasvári béke és Zrínyi halála után az elkeseredett főurak szervezkedni kezdtek a Habsburgok ellen. Vezetőik Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc és I. Rákóczi Ferenc voltak. Az összeesküvésre fény derült, a szervezkedőket elfogták, és 1671-ben többségüket kivégezték. (Wesselényi még 1666-ban meghalt, I. Rákóczi Ferencet pedig óriási váltságdíj fejében engedték szabadon. ) Amikor 1683-ban a törökök ismét Bécset ostromolták, a Habsburgok elérkezettnek látták az időt a török Európából való kiűzésnek. Jelentős sereget szerveztek Szent Liga néven a lengyelek és Velence bevonásával, Lotharingiai Károly vezetése alatt.
Tétel
Valamennyien meghaltak, de életét vesztette az öreg Szulejmán is. A Habsburgok ezután megpróbálták kiűzni a törököt (15 éves háború, 1591-1606). A háborúhoz szükséges pénzt igazságtalanul perbe fogott főurak vagyonából szerezték. Bocskai István ellenállt, és hajdúi élén győzelmet aratott. (Szabadságharca 1606-ban a bécsi békével zárult, és ekkor ért véget a 15 éves háború is. ) Később a szigetvári hős dédunokája, Zrínyi Miklós költő, hadvezér, politikus próbálta meg felszabadítani az országot a török uralom alól. Bár nagyszerű sikereket ért el, a Habsburgok magára hagyták. Rejtélyes vadászbaleset áldozata lett, az osztrákok ellen szervezkedő magyar főurakat pedig kivégezték. A Habsburgok végül a Szent Liga segítségével 1686-ban felszabadították Budát, majd 1699-re az egész országot. Kiderült azonban, hogy most a törökök után ők maguk akarnak uralkodni Magyarország fölött. Rákóczi Ferenc ellenük indított szabadságharcot (1703-1711), amely sajnos vereséggel végződött. A Nagyságos Fejedelem emigrációba (önkéntes száműzetés) kényszerült, a Habsburgok pedig mintegy 150 évig uralkodtak hazánk fölött.
A Királyi Magyarország valójában a Habsburg Birodalom tartományaként működött. Az osztrákok egy végvár-rendszert építettek ki a Hódoltsággal közös határon, hogy megakadályozzák a törökök további előrenyomulását. Ezzel elsősorban az utánpótlásukat igyekeztek elvágni. A végvárak magyar katonái az életüket feláldozva védték az egész keresztény Európát. A törökök többször is ostrom alá vették a várakat. 1532-ben Kőszeget rombolták le, amelyet nem volt hajlandó feladni Jurisics Miklós várkapitány. Az elvesztegetett idő miatt a török már nem tudott Bécs felé tovább menni. 1552-ben Temesvárt adta fel a szabad elvonulás reményében Losonczy István, de a török felkoncolta a várvédőket. Szondi György és valamennyi katonája odaveszett Drégely ostrománál. Elesett a szolnoki vár is, de Egernél Dobó István megállította, és elvonulásra kényszerítette a török hadat. 1566-ban újabb támadássorozat indult, amelynek csúcspontja Szigetvár ostroma volt. Zrínyi Miklós az égő várból katonái élén rohant az ellenség soraiba.
Ők a lovas szpáhikkal együtt a török sereg legfontosabb haderejét képezték. A törökök pusztítottak, romboltak, sanyargattak, adóztattak. Építeni csak a saját vallásukhoz kötődő templomokat (dzsámi), minareteket (torony), sírhelyeket (türbe) és fürdőket építettek. A mintegy 150 évig tartó török uralom alatt az országnak ez a része tönkrement, lepusztult, népessége megfogyatkozott. 4. Erdélyi fejedelemség Erdély központja Gyulafehérvár volt. János Zsigmond kiskorúsága idején Fráter György kormányozta, aki erős, független, önálló fejedelemséget szeretett volna létrehozni, amely aztán idővel újra egyesülhet a Magyar Királysággal. A török azonban vigyázott arra, hogy ez ne következhessen be. Feltételeket szabott a fejedelemség működéséhez: évi adót kellett fizetniönálló külpolitikát nem lehetett folytatnia török engedélye nélkül, háborút nem lehetett viselni. A belpolitikába és a gazdasági ügyekbe azonban nem szólt bele. Furcsa módon ezek a feltételek rendkívül kedvezőek voltak ahhoz, hogy Erdély nagyarányú fejlődésnek induljon.