Éhes Élet Regény: Jókai Anna: Éhes Élet (*110) - Kortárs - Irodalom - Könyv | Teszvesz
Az egypártrendszerű, materialista szemszögű diktatúra idején a kollektívum volt megjelölve, mint vezérlő eszme. Jókai Anna műveiben azonban odaállította a személyt is. A rendszerváltozás után az egyén, az individuum lépett trónra, a Ne féljetek, a Godot megjött és az Éhes élet szerzője azonban kimondja: az ember közösségi, társas lény is. Egyedül nem boldogul. Az üzenet, mondanivaló (ez a posztmodern idején szinte szitokszó az irodalomról szót ejtve) ugyanaz, csak a környezet árnyai engednek át más-más fénycsóvát belőle. Az esztétikailag felépített mű megoldást nem kínál, csak gondolkodásra késztet. A jelentés az olvasóban épül föl, az ő részvételével körvonalazódik. A bevezetőben szó esett arról, hogy a "spirituális realizmus" kifejezésében egy (látszólagos) ellentét feszül. Szellem és anyag – erősen lesarkítva. Ha viszont változtatunk az optikán, és nem egymást kizáró valóságokként, hanem egymást kiegészítő elemekként értelmezzük őket, amelyek együtt alkotnak egy egészet, akkor az említett ellentét el is tűnik.
- Könyv: Éhes élet (Jókai Anna)
- Könyv: Jókai Anna: Éhes élet - Hernádi Antikvárium
- „A surrogó lapokból valami életélmény” – elhunyt a nemzet művésze, Jókai Anna | Híradó
- Jókai Anna: Éhes élet | KKC Lendava – Lendvai KKK
Könyv: Éhes élet (Jókai Anna)
Utolsó kötetében, a még meg nem jelent Átvilágítás című önéletrajzi regényében életmérleget készített, mondta az MTI-nek Mezey Katalin költő, író, műfordító. A Széphalom Könyvműhely alapítója 1994 óta volt az írónő műveinek kiadója. Az Átvilágítás című önéletrajzi regény az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg. A kötészet előtt álló kiadványt Jókai Anna még a kezébe vehette, láthatta, milyen lesz. Mezey Katalin szerint az írónő "csodálatosan empatikus, érzékeny és intelligens, távlatokban gondolkodó ember volt, aki tisztában volt állapota komolyságával négy hónapja tartó betegsége idején". A Magyar Írószövetség megemlékezésében azt írja: Jókai Anna hőseit soha nem kényezteti, hanem emberi valójukban, esendőségeikben, hétköznapi küzdelmeikben ábrázolja, ezért is jellemezhetőek művei a spirituális realizmus fogalmával. Prózájának kiemelkedő erőssége éppen abban rejlik, hogy gondosan megformált karakterei iránt egyszerre váltja ki az olvasóból a részvétet és a mások sorsa iránti érzékenységet. Ezáltal írásművészetének legfőbb vonása az emberi közönyösség elleni figyelmeztetés, és a szeretet képviselete a világban.
2012-ben publikált legújabb regényében, az Éhes életben ennek a már a 20. században is megpróbáltatásokkal terhelt közegnek az újabb rajzát mutatja föl. Az emberi lélek a világgal találkozva, abban eszmélkedve olyan vágyakkal (éhségekkel) telítődik, amelyek szétverhetik az őt fölnevelő és megtartó közeget is. E mű is tipográfiailag világosan elkülönített tudatfolyamokkal dolgozik, amelyekkel egy jelenkori, válások és szakítások során alakult (csonka) családokban élő személyek sorsát írja le, a megvilágosító, rendező erejű magasabb szempont felbukkanásáig. Happy end egyetlen Jókai Anna-regényben sincs, csupán az alászállás (katabázis) utáni felemelkedés, mely a problémákat nem oldja meg (vagy föl), hanem a magaslati pont felé mutat, ahonnan minden történés áttekinthetővé válik. Jókai Anna nemcsak novellákban, regényekben és drámákban foglakozik az emberi élet kérdéseivel, hanem esszékben, nyilatkozatokban, interjúkban, az 1980-as évektől pedig egy újabb, maga alkotta műformában, az apokrif imában is közli gondolatait.
Könyv: Jókai Anna: Éhes élet - Hernádi Antikvárium
Czezár Apollónia esetében például hatalmas fejlődés, hogy egy olyan nő, aki olyat mond, hogy "Pulykapipi is addig züllik, amíg egyszer be nem kapja a legyet. Nem gyerekre gondolok, azon könnyű segíteni [értsd: abortusszal], de az édsz…", a regény végére fiacskámnak hívja az időközben Valentin művésznevet felvett Bélát (amit egyfajta családnév felvételeként is értelmezhetünk Apollónia arisztokratikus világában). Sőt, maga terveli ki, hogy a fiú gondozza legbecsesebb kincsét: az életművét, s nem bánja azt sem, ha ebből előnye származik (korábban, amikor Patti volt a hölgy segédje, irigyelte tőle a legkisebb sikert is). Akárcsak a szerző Ne féljetek című regényében, itt is a szereplők nagy része valamilyen módon a halálra készül. Atyi elfogadja az élet rendjét – hasonlóan az 1998-ban megjelent regény Máriójához, Zsizse és Apollónia pedig sokáig nem akarnak beletörődni halandóságukba, öregségükbe: küszködnek, mint a korábbi műben Mária. A két könyv között párhuzam még a különös tipográfia.
Jelzet: J 67 Talán nem kéne mindenáron arra törekedni, hogy te alakítsd a világot… talán hagyni kéne, hogy most már a világ hasson rád. Csak úgy egyszerűen, hétköznapian, befogadni. Jókai Anna Ne féljetek című regényét már régóta el akartam olvasni: nem csalódtam benne – régen olvastam hozzá hasonló gyönyörű írást! Bár most soha nem tapasztalt nehéz időket élünk, a történet, mely az öregedésről és az elmúlásról szól, nem tudott elrettenteni. Most tudom csak, amikor teli van, milyen üres volt a lelkem. A regény négy főhőse két-két emberpár: Mária 55 éves, férje Richárd 50 éves – Márió 60 éves, élettársa Villő 47 éves. A történet 1976-1977-ben kezdődik, hazánkban. 20 éven keresztül követhetjük végig életüket, családtagjaikkal, rokonokkal, ismerősökkel együtt. Jókai Anna éleslátása, kíméletlen megfigyelőképessége – ugyanakkor szeretetteli empátiája, átható lélekelemzése – sajátos stílusával, szerkesztésmódjával együtt letehetetlenné tette könyvét. Főképp attól, hogy azonnal észrevettem szereplői "valódiságát": senki nem fekete vagy fehér, kapcsolataik titkai, fonákságuk mind feltárult.
HELYSZÍNI A győri Szabadhegyi Találkozások című sorozatban a "spirituális realizmus" megteremtője, Jókai Anna beszélt életéről és napjaink jelenségeiről. Ahogy mindig, most is pillanatok alatt lebilincselte hallgatóságát. Az íróval Simon Róbert alpolgármester beszélgetett. "Isten-tudó vagyok" Jókai Anna gyakran vállal efféle beszélgetéseket, de, mint mondja, megválogatja, hová megy el. "A legfontosabb szempont, hogy milyen szeretettel hívnak. Ki tudom szűrni, ha csak protokollból kíváncsiak rám. " Bár már sokszor kérdezték tőle, de ezúttal sem volt megkerülhető: rokona-e Jókai Mórnak? "Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem" – válaszolta az írónő, akit már gyerekkorában érdekelt az írás, de csak harmincéves kora után kezdett vele foglalkozni, mikor már tanárként dolgozott.
„A surrogó lapokból valami életélmény” – elhunyt a nemzet művésze, Jókai Anna | Híradó
Az pedig, hogy beljebb vannak szedve a belső hangok, még jobban kiemeli, tágítja a szakadékot a kimondott és a kimondatlan között. A regényben megjelenített különbség persze modellszerű. Annak, hogy mást mondunk, mint gondolunk, többféle indíttatása lehet. A regény hősei ezeket a lehetséges motivációkat mutatják be. Rózsa, a fogyatékos gyermek anyja, aki maga is beteg (sclerosis multiplexes), választott élethelyzetének keserűségéből adódóan áll mindenkihez rosszmájúan. Kováts Béla, a kopasz banki biztonsági őr pedig azért rosszindulatú, mert már a szülei sem bántak el kegyesen vele, magára hagyták – sejthető, hogy ezt akarja megbosszulni az írónő kifosztásával. Mielőtt azonban maga is rájönne, megszereti ezt a furcsa teremtést. A rosszindulat álcája alatt alakítja át tervét folyamatosan úgy, hogy minél kevesebb kárt okozzon az asszonynak, ahogy egyre közelebb kerül hozzá. Érdekes a többi szereplőnél is, ahogyan a jellemfejlődés a belső hangon keresztül mutatkozik meg. Van olyan karakter, amelyik eljut egészen odáig, hogy őszintén ki is mondja, amit gondol, de van olyan helyzet is, amelyben csak mi, olvasók látjuk, hogy mekkora átalakulás is történt.
Jókai Anna: Éhes élet | KKC Lendava – Lendvai KKK
Egyúttal rájönnek az életben való jelenlét fontosságára, arra, hogy ha nem úgy élünk, ahogy mélyen belül értékrendünk diktálja, annak jóvátehetetlen következményei lesznek. Különleges a regény formavilága. Az egy évet felölelő cselekmény a tíz szereplő szemszögéből rajzolódik ki számunkra, és egyedül csak azt tudjuk, hogy jelen korunkban melyik hónapban járunk, mert időnként megbontja – fejezetekre talán – a szöveget egy-egy, narrátortól olvasható, bekezdésnyi "prózai időjárás-jelentés", amely persze előre is vetíti a következő eseményeket. A legutolsó ilyen szakasz azonban mozdulatlan képpé dermeszti a világot, hogy feltehesse azt a kérdést, amely mindannyiunkat érdekel. Jókai Anna úgy véli, hogy ezen isteni kegyelem pillanatát követően folytatódik a szakadatlan küzdelem a halálig. Mégis, a szövegből adódóan, de kimondatlanul ott lebeg Zsizse halála is a tökéletes alkony pillanatában. A szereplők belső hangja tipográfiailag jól megkülönböztethető a kimondott szavaktól. Az, hogy a szöveget félkövéren szedték, mutatja, hogy az egyén metafizikai része az, ami számít – általánosan, de a regényen belül is ezek a monológok fontosak.
- Elmúlik? | nlc
- Éhes élet regency hotel
- Jókai Anna: Éhes élet (*110) - Kortárs - Irodalom - Könyv | TeszVesz
- Főoldal - Győri Szalon
- Fincsi Sütik - Angol piskótacsók recept recept
- Fütyülős zene class fm
(Összegyűjtött esszék, tárcalevelek) (2002); Apokrif imák (2002) Hangoskönyv; A mérleg nyelve II. (Összegyűjtött esszék, tárcalevelek) (2003); Kislány, kutyával (novella); Imitatio Christi (Interjúkötet) (2004); Virágvasárnap alkonyán (Versek – versimák) (2004); Jókai Anna Breviárium (A szerző legfontosabb gondolatainak gyűjteménye) (2005); A mérleg nyelve III. (2006); Godot megjött (regény) (2007); Elbeszéltem I-II. (Összegyűjtött novellák, kisregények) (2007); Éhes élet (regény), (2012). 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Az életrajzot Csábi Domonkos írta. Műveit és a róla szóló írásokat megtalálják a DIA oldalán.
2012-06-08 Egyéb kategória Dedikálással egybekötött könyvbemutató 2012. június 11., hétfő 16 óra Magyar Teátrum Sátor, Széchenyi Tér A regény napjainkban játszódik, hősei mindennapi emberek, akik folyamatosan szembesülni kényszerülnek gyorsan változó világunk új helyzeteivel. Az egyetlen család történetében minden korosztály megjelenik. Nem hagyományos felépítésű család ez, hanem igazi mai képződmény, korábbi házasságokból származó gyerekekkel, akik sokféle, bonyolult viszonyban állnak egymással és a többiekkel. A modern, mozgalmas történet minden szereplőjét derűs távolságtartással és megértő szeretettel ábrázolja az író.