Szép Asszonyok Egy Gazdag Házban / SzÉPasszonyok Egy Gazdag HÁZban
De szíve még csak akkor repesett igazán a boldogságtól, s akkor érzett teljes elégtételt, amikor másnap hírül hozták neki, hogy Ping asszony rövid úton kitette a szűrét szerencsétlen vetélytársának egyetlen fillér nélkül, úgy, ahogy a házhoz került, az övével versengő gyógyszertárat pedig végleg bezárta. Értesülése tehát valónak bizonyult, sőt utóbb még megtudta, hogy Ping asszony, mint ilyenkor szokás, a kapualjba nyomatékul még egy vödör vizet is zúdíttatott Feng anyóval a kiebrudalt doktor után. Ping asszony megkönnyebbülten fellélegzett, amikor a doktor gyűlölt személyét végre-valahára házán kívül tudta, s keserű szemrehányásokat tett magának az elhamarkodott házasságért. Ettől a perctől fogva minden gondolata, minden reménysége egyedül Hszi-men Csinghez kapcsolódott. Naphosszat a kapufélfának dőlve álldogált, s vágyakozva várta, hátha megpillantja véletlenül, vagy hír érkezik tőle. Immár eljött a nyolcadik hónap, s már itt volt tizenötödike, Holdasszony születésnapja. Hszi-men Csing, minthogy továbbra sem állt szóba első feleségével, elment Fahéjvirághoz, hogy minél távolabb kerüljön az ünnepi forgatagtól.
- Egy éjszaka a házban videa
- Szép asszonyok egy gazdag házban - konyvantikvar
- Házasodna a gazda szereplők
Egy éjszaka a házban videa
Hogy miért jó szerintem ez az élet? Mert így pénzed s idegeid kíméled. Miután Jün testvérke megkapta a maga verését, hóna alá vette a körtékkel megrakott kosarat, és nagy sietve a háromhüvelyknyi emberke keresésére indult. S alig ment tovább két utcával, máris szembetalálkozott vele. – Rég nem láttam – üdvözölte. – Hogy megterebélyesedett. – Nem hiszem, hogy kövérebb volnék, mint azelőtt. – Szerettem volna nemrég tönkölyt vásárolni, de nem találtam sehol, s akit csak megkérdeztem, azt mondta, forduljak önhöz. – Hogyan mondja? Ezt nem értem, tudvalevően nem foglalkozom baromfitenyésztéssel. – Miket beszél itt összevissza! Akkor önt nézték volna holmi tityegő- totyogó hízógácsérnak, amelyik már járni sem tud a sok hájtól, és egyet sem hápog, egyszerűen csak hagyja, hogy tepsibe rakják? – Látom már, ugratni akarsz, te kis betörő! Az én feleségem nem tart fenn titkos kapcsolatot idegen férfiakkal, akkor miért mondod rám, hogy hízógácsér vagyok? – Én meg éppenséggel azt mondom: az ön felesége igenis találkozik titokban idegen férfiakkal!
Még alig foglalta el helyét a pult mögött a kasszában, amikor két nyegle, züllött kinézésű férfi lépett be az üzletbe, és kényelmesen letelepedett a vevők padjára. – "Kutyasárga" kapható-e? – kérdezte az egyik. – Bizonyára "ökörsárgát" vagy ökörbezoárt gondol? Azzal szolgálhatok – felelte Bambuszdomb doktor. – "Kutyasárga" nincsen raktáron. – Akkor szeretnék néhány uncia "vashamut". – Látom, szeret tréfálni. Ön nyilván összetéveszti a "vashamut" a "vasporral" vagy a kámforral. Jó perzsa kámforral szolgálhatok. – Félre a tréfával – fordult most a másik férfi a beszélőhöz. – Nyilván még csak nemrégiben nyílt meg a patika, és még nem szereztek be mindent. Beszéljünk vele nyíltan. Ide figyeljen, Bambuszdomb barátom, hagyja már ezt a mókát, és ne tegyen úgy, mintha aludna vagy álmod-na. Bizonyára emlékszik még arra a harminc ezüstunciára, amit felesége halálakor kért kölcsön ettől az úrtól. Szeretné most nyomban visszakapni, mégpedig kamatostul. Nemrégiben megtudtuk, hogy újból házasodni készül, és gyógyszertárat nyit ezen a helyen.
Ő maga titokban kereket oldott ilyenkor, hazaszaladt, behúzódott egy kapualjba, és onnan leste a szomszédos házat. Mihelyt észrevette, hogy szép szomszédnője a két komorna kíséretében megjelenik a mellékkijáratban, és az utat kémleli, nem jön-e már a férje, Hszi-men elhúzott a közelükben, hol keletnek, hol nyugatnak fordult, egyet-egyet köhintett is, hogy felhívja magára a figyelmet, és tüzes pillantásokat lövellt a kapualjban imbolygó árnyék felé. Az asszony viszont, mihelyt közeledni látta a férfit, riadtan behúzódott a kapu mélyébe, de nyomban, hogy eltávolodott, óvatosan újból előbújt, és nyakát nyújtogatva lesett utána. Így folyt kettőjük várakozásteli szemezése, mindegyik a másiktól várta a kezdeményezést. Egy este Hszi-men Csing újból ott állt megszokott őrhelyén, amikor túlról odajött hozzá Hszin-csun, a szobalány. – Talán óhajt valamit az úrnőd? – kérdezte várakozásteli izgalommal. – Igen, beszélni szeretne önnel. Hua úr nincs otthon. Hszi-men Csing sietve engedett a felszólításnak; a komorna bevezette a fogadószobába.
Ötven ezüstunciával és egy aranyozott ezüst boroskészlettel ajándékozta meg gazdagon. Ezenfelül tekintélyes pénzajándékot küldött mindenkinek, aki a mandarinon kívül még számított. Egyetlenegy sem akadt közöttük, aki megvetette volna Hszi-men nagylelkű adományát. Amikor Vu Szungot másnap a körzeti elöljáró elé vezették, az teljesen megváltozott arckifejezéssel fogadta, és nyersen rákiáltott: – Hallod-e, te lókötő, tegnap derék, békés polgárokat gyanúsítottál meg igazságtalanul. Már többször megbocsátottam neked, s lám, mi a hála? Lábbal tiprod a törvényt, fényes nappal agyonversz egy embert! – Tulajdonképpen Hszi-mennel lett volna elszámolnivalóm – védekezett Vu Szung –, de szerencsétlenségemre épp az a másik akadt az utamba. Elbújtatta Hszi-ment, és nem akarta megmondani, hová. Felindultságomban megfeledkeztem magamról, és agyonvertem. Állok elébe, szívesen meglakolok bűnömért, de remélem, kegyelmességed elfogatja Hszi-ment is, és megtorolja a bátyám ellen elkövetett aljas merényletet.
Szép asszonyok egy gazdag házban - konyvantikvar
- Bármixer tanfolyam györgy
- Szép asszonyok egy gazdag házban (2009) teljes film magyarul online - Mozicsillag
- Szép asszonyok egy gazdag házban · Könyv · Moly
- Szép asszonyok egy gazdag házban teljes film
- Szép asszonyok egy gazdag házban I.-II. - Fordítot - Klasszikusok
- Magyar vizilabda válogatott mérkőzései 2019 free
- 2019 legnőiesebb rövid frizurái: inspiráló bob fazonok egyenesen a szalonokból - Retikül.hu
- Szép asszonyok egy gazdag házban pdf
- Szép asszonyok egy gazdag házban 1-2. - Jókönyvek.hu - fald
- Az évszázad mérkőzése dvd release
– Drága anyácskánk, szerető gondoskodása valóban megható, a kotlós félti ennyire a csibéit. Természetesen tartós kapcsolatra vágyunk. – No jól van, akkor mindössze egy apróságra van szükségem, egy semmiségre, amivel az ég áld meg minket. Magától értetődően senki mástól nem szerezhetem be, csakis nagyuramtól. Figyeljenek hát ide: ez a semmirekellő súlyos betegen fekszik odahaza, kivert farkasként nyalogatja sebeit, ki kell használniuk a kedvező alkalmat. Bizonyára van a patikájában arzenikum. Adjon belőle Aranylótusz asszonynak egy keveset. Elég egy csipetnyi valamilyen gyomorbántalmak ellen készített gyógyitalba, s a kis emberke már volt-nincs. A hullát kellő gonddal porrá kell égetni, és akkor eltűnt a legkisebb nyom is. Utána már nyugodtan jöhet az öccse! És azután… Talán ismerik a régi mondást: Első mátkát szülőd választ, másodikat magad válaszd. – Gondolják, hogy a sógorka még később is beleszólhat házassági tervükbe? Hasztalan dúl-fúl, nem lehet egy szava sem. Várjanak egy fél évecskét, míg letelik a gyászidő, és semmi akadálya többé egybekelésüknek.
Házasodna a gazda szereplők
– Nem mondanád meg, honnét teremtsem elő a drága lakbért? – Ó, te tehetetlen, ütődött alak! Te rakás szerencsétlenség, és egy ilyen még férfinak meri nevezni magát! Ha nincs pénzed, mit bánom én, csapd be zálogba az ékszeremet! Azt később bármikor kiválthatjuk! Így hát Vu Ta hamarjában innen-onnan összeszedett tíz taelt, és egy négyszobás lakást bérelt a Nyugati utcában, két szobát a földszinten, kettőt az emeleten, és még egy kertecskét is. Csinos, nyugodt kis lakás volt. A költözködés szerencsésen lezajlott, s Vu Ta, mint annak előtte, tovább járta az utcákat a pástétomokkal, és nagy fáradsággal kereste meg mindennapi kenyerüket. A véletlen játéka volt, hogy egy szép napon útközben összetalálkozott öccsével, Vu Szunggal. Módfelett megörült testvérének, és elvitte magával új otthonába. Felvezette az emeletre, és büszkélkedve bemutatta feleségét. – Itt hozom sógorodat, Vu Szungot, a híres vadászt, aki a Csingjangmagaslaton leterítette a tigrist, s most az őrség kapitánya. Aranylótusz összekulcsolta kezét, s bámulattal tekintett fel sógorára.
A hajtűbe a következő négysoros vers volt belevésve: Ikerlótuszvirágot tűztem uram hajába. Bár hordaná örökké, soha tőle meg ne válna. Hszi-men Csing meghatottan karjába zárta az asszonyt, és megcsókolta. Egész nap és egész éjszaka ott maradt kedvesénél, szilaj szeretkezések és vég nélküli ölelkezések közepette ünnepelték meg újbóli egyesülésüket. Régi tapasztalat, hogy a túláradó boldogságot rendszerint fájdalom követi. Másnap délelőtt, a reggelizés idején történt: a szerelmesek még ágyban voltak, amikor az elhunyt Vu Ta háza előtt egy küldönc szállt le a lóról. Vu Szung megbízásából vágtatott ide, aki időközben teljesítette feladatát a keleti fővárosban, átadta a palota parancsnokának, Csunak, a körzeti mandarin levelét, valamint a teverakomány ajándékot, s néhány nappal később, válaszlevéllel a zsebében, már vissza is indult. Még a negyedik hónap napjai peregtek, amikor útnak indult kelet felé, időközben elmúlt a nyár, s már az ősz is beköszöntött, amikor visszaérkezett. Az állandó viharok módfelett megnehezítették az előrehaladást, úgyhogy az út oda és vissza teljes három hónapig tartott.
Az egész paksamétát elvitette bátyja házába, ott újból felállított egy lélektáblát, lerakta eléje a különböző áldozati ételeket meg néhány kehely áldozati bort, kitűzött egy papírból készült tarka halotti zászlót, és meggyújtotta a füstölőt. Este – úgy tíz óra tájban lehetett – ünnepélyesen meghajolt a lélektábla előtt, és egy füstölőgyertyát tartva a kezében, a halott szellemét idézte. – Hallasz-e, testvér? Még nem járhat messze a lelked! Életedben határozatlan, gyenge ember voltál. Még nem látom világosan halálod körülményeit. Ha fájdalmat okozott neked valaki, kérlek, tudasd velem, öcséddel, álmomban, hogy méltó bosszút álljak, és lemossam a gyalázatot! Ezek után az elhunyt tiszteletére bort loccsantott a földre, meggyújtotta az áldozati papírfigurákat, majd panaszos siratóénekbe kezdett. Már a bátyja háza felé vezető úton is akadtak szép számmal olyanok, akik sírástól elcsukló hangon nyilvánították ki együttérzésüket. De most aztán, úgyszólván kivétel nélkül, az egész szomszédság csatlakozott a halottsirató énekhez.